Pirospaprika

„A pirospaprika nem a legősibb magyar fűszer, mint ahogyan sokan vélik.Közép-amerikai eredetű, Kolumbusz hajóorvosa, Diego Chanca hozta magával 1494-ben. Magyarországon a XVI. századtól ismerik.“

Alig több mint 200 esztendeje honosodott meg Magyarországon, de annyira elterjedt, hogy ebből fogy ma is a legtöbb a konyhákban.Három fajtája ismert: az édesnemes, a félédes és a csípős.

Általában az édesnemes a legjobb a háztartásokban, csak módjával adagoljuk hozzá valamelyik félédes vagy akár csípős fajtát, ha a család szereti az erős ízeket.

A paprika, latin nevén Capsicum annuum a burgonyafélék családjába tartozik, távoli rokona a paradicsomnak, burgonyának is. Egyéves növény, ún. húsos felfújt bogyótermése van, amelyet erek osztanak cikkelyekre. Színe, formája rendkívül változatos a sárga-piros "tölteni

valótól" kezdve a piros "paradicsompaprikán", a pritaminon át a hegyes erős vagy cseresznye alakú zöld, pirosra érő fűszerpaprikafajtákig. Közép-amerikai eredetű, Kolumbusz hajóorvosa, Diego Chanca hozta magával 1494-ben. Magyarországon a XVI. századtól ismerik, a hazai termesztők fűszernövényként a hosszú, hegyes típust tették világszerte ismertté. Szegeden kezdték a hazai termesztését a XVIII. században, majd Szentes, Kalocsa következett. A paprika magyar neve valószínűleg a délszláv papar (bors) szóból alakult kicsinyítő képzővel, amely a görög-latin pereri-piper szóból származéka.Jelentős C-vitamin-forrás. Száz gramm nyers paprikában 70-250 mg C-vitamin-tartalom van, a fajtától függően. A zöld színű fajták általában több C-vitamint tartalmaznak, mint a világossárga és a fehér termésszínű fajták. Az apróbb bogyójú fajtákban szintén több C-vitamin van, mint a húsos, nagy bogyójúakban. Ezen kívül a paprikában megtalálhatók az A-vitamin provitaminjai, az alfa- és béta-karotin, valamint a kriptoxantin. P-vitamint is tartalmaz. Csípősségét a kapszaicin nevű alkaloid okozza. A paprika színét adó festékek kémiai összetételük alapján a karotinoidokhoz tartoznak. Ezek közül jellemző, vagy fő színanyagok a kapszantin, kapszorubin, provitamin hatású színanyagok: kriptoxantin, béta-karotin, egyéb színanyagok: zeaxantin, lutein. A paprika tartalmaz még illóolajat, 3-5 százaléknyi szénhidrátot, 1,2 százaléknyi fehérjét, 0,3 százaléknyi lipidet is.

Étvágygerjesztő, izzasztó, vizelethajtó szerként tartja számon a gyógynövénytár.