Borsikafű
„A borsikafüvek egyik alfajának, a Satureja thyba-nak már az ókori görögök idején nagy keletje volt. Egy Trójához közeli faluról, Thybráról nevezték el, s ezzel ízesítették a helyi borokat.“
A borsikafű a feketebors pótlására kiváló azok számára, akik a csípős borstól el vannak tiltva. Minden olyan ételt ízesíthetünk borsikafűvel, amelyhez a recept borsot ír elő.Az ókori rómaiak által előszeretettel használt borsikafűről úgy tartották, hogy a szatírok gyógynövénye (satureja). Ebből fakadóan nagy meggyőződéssel és igen gyakran alkalmazták szerelmi kötésekhez, bájitalokhoz és mindenféle szexuális zavar kezelésére. Rómában gyógyító ereje mellett, az ízével is hódított a borsikafű. A kor egyik kedvenc eledelének, a - mai szemmel nézve elég bizarr módon előállított - halszósznak, a garumnak az ízesítésére használták.A borsikafüvek egyik alfajának, a Satureja thyba-nak már az ókori görögök idején nagy keletje volt. Egy Trójához közeli faluról, Thybráról nevezték el, s ezzel ízesítették a helyi borokat.
A borsikafüvet megénekelte a költő Vergilius (aki sok csombort ültetett a kertjében a méhei számára), s jó pár századdal később Shakespeare is megemlékezett róla. Az első angol telepesek is borsikafüvet ültettek új, amerikai kertjeikben, hogy emlékeztesse őket az óhazára, valamint hogy kikezeljék vele a gyomorbántalmaikat.
A csombort az emésztőszervi problémák mellett számos betegség kezelésére is használták és használják mind a mai napig. A gyógynövényből készített tea elmulasztotta a hasmenést, enyhítette a hasfájást, és a torokfájásra is jótékonyan hatott. Rovarcsípés ellen nagyon jól bevált az eldörzsölt borsikafű, a belőle készített krémekkel horzsolásokat és kiütéseket kezeltek.
A borsikafű antiszeptikus és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, ezért alkalmas különféle betegségek gyógyítására, illetve a tünetek enyhítésére. Gyomorerősítő, gátolja a felfúvódást, étvágygerjesztő és görcsoldó hatással bír. Terhesek számára mérsékelt fogyasztása javasolt.
A feketeborssal készítendő ételekhez adható, diéta vagy gyomorkímélés esetén teljes egészében helyettesíthető vele, viszont csak a fogás elkészítésének vége felé főzzük bele az ételbe. Bár a borsikafű fellelhető télen és nyáron is a kertekben, mégis leggyakrabban szárított leveleket használunk a főzéshez. Az angol botanikus, Nicolas Culpepper szerint is legjobb szárítva használni ezt a fűszert. A szárított borsikafüvet légmentesen záródó edényben, száraz, sötét, hűvös helyen tároljuk.











