Szőlő

„A görögök kedvenc étele volt a szőlőlevél, amit töltve fogyasztottak.“

Rendkívül magad víztartalommal bír, ezért ha fáradtak vagyunk frissítő hatással bír. Szőlő már nagyon régóta ismeretes. Hazánkba római népek által jutott be.

Kezdetben nem tudták, hogy a gyümölcsből bort lehet készíteni, erre a felfedezésre csak később jutottak.

Ételek készítésében változatosan lehet használni: húsok, saláták, rétesek készítéséhez.

Mindegyik szőlőfajtára jellemző, hogy fürtökben terem. A gyökérzete nagyon mélyen gyökerezik a talajba ezért a szárazságot is elviseli. Akár 10-12 méterig is lehatolhat a gyökere.

A szőlőszemek zöld színű, de fajtától függően lehet más színű is. Megkülönböztetünk csemege és borszőlőt. Abban térnek el egymástól, hogy a csemegeszőlő édesebb, nagyobb szemű, mint a borszőlő.

A szőlő termesztése nagy gondosságot igényel. Rendszeresen művelni kell metszeni, permetezni.

A szőlő kozmetikailag jó hatást kölcsönöz a bőrnek. Késlelteti a ráncosodás folyamatát.