Bors

„A feketebors egy több méter magasra megnövő kúszónövény, a Piperis nigris fructus cserje termése, Indiából, Szingapúr és Malabár környékéről terjedt el Ázsia és Amerika számos területére. “

A bors szintén nélkülözhetetlen a főzés során.Többféle fajtája ismert, a fekete- és a fehérbors, mindkettő szemesen és őrölve is kapható, valamint a Cayenne bors, amely csak őrölve van az üzletekben.A fekete szemes borsot általában levesek, párolt húsok ízesítésére használjuk.

Az őrölt feketeborsból csak csipetnyit teszünk a mártásokba, húsételekbe, levesekbe, főleg azokba amelyeknek sötétebb a színe.

A szemes fehérborsot jobbára savanyúságokba rakjuk, az őrölt fehérborssal viszont azokat a mártásokat, ételeket ízesítjük, amelynek világossárga a színe, mert ezeket a sötét színű őrölt bors szürkéssé, gusztustalanná tenné.A Cayenne bors színe vöröses, íze csípős, ezért csak egy késhegyni kerülhet belőle azokba az ételekbe, amelyek a különleges, csípős zamatot igénylik.

A feketebors egy több méter magasramegnövő kúszónövény, a Piperis nigris fructus cserje termése, Indiából, Szingapúr és Malabár környékéről terjedt el Ázsia és Amerika számos területére. A legáltalánosabban használt, erősen csípős feketebors a növény éretlenül leszedett bogyója, amelyet megszárítás után morzsolnak le az ágvégekről, majd megszitálva töltenek zsákokba.

Az enyhébb csípősségű fehér borsot úgy nyerik, hogy a teljesen érett bogyókról tengervízben áztatják le a külső maghúst, majd napon szárítják, végül enyhe dörzsöléssel megszabadítják a sötét burok maradványaitól. A zöld és a piros bors szintén ugyanannak a cserjének a különböző érési fokozatban leszedett termése, amelynek színét páclébe áztatva különleges eljárással őrzik meg.

Egészen más növény (a Pipper longum-offic) termése az Indiában kedvelt ún. "hosszú bors", csak nevében rokon a feketeborssal a likőr alapanyagául is használatos kubeba bors és a gyengébb minőségű asanti bors is. A bétel borsnak is nevezett bétel pedig a csípős illóolajokat nem a termésében, hanem a leveleiben tartalmazza. A borsot ma már Srí Lankán, Thaiföldön, Vietnamban, a Szunda-szigeteken, Madagaszkáron, Nyugat-Afrikában, Dél-Amerikában is termesztik. Egy-egy borscserje akár harminc évig is él.

Mind a fekete, mind a fehér bors tartalmaz aromás illóolajokat, piperint, pirolint, karicint, ezen kívül keményítőt, enzimeket, gyantát, szénhidrátot. Intenzív ízesítőszer, ráadásul nemcsak ízesítésre lehet használni, hanem az étvágy növelésére, élénkítésre is.

Szél- és vizelethajtó, antibakteriális hatását is érdemes tekintetbe venni, sőt, természetgyógyászok reumatikus panaszok, visszatérő láz esetén is ajánlják. Mint a legtöbb fűszerféle, egyben tartósítószer is, így például a töltelékáruk, kolbászfélék készítésénél szinte nélkülözhetetlen.

Egyik jellegzetes összetevője, a piperin miatt a kozmetikai ipar is felhasználja: ez a hatóanyag ugyanis élénkíti, javítja a tápanyagok szállítását a bőrsejteken belül, ezzel frissíti, fiatalítja a bőrt.Az édes ételek kivételével gyakorlatilag mindenfajta étel, levesek, saláták, mártások, öntetek, húsételek, páclevek, halak készítésénél felhasználható egészben, durván darabokra törve vagy finomra őrölve egyaránt. Nemcsak főzéshez, hanem az ételek közvetlen fogyasztás előtti utófűszerezésére is használatos, ehhez tartóban vagy egy kis asztali darálóban készítik a tálaláskor a vendégek elé.